Az utóbbi évek egyik legnagyobb trendje kétségtelenül a webáruházak térnyerése volt.

Egyre több és több vállalkozót vonzott az online kereskedelemmel járó kényelem – erre pedig még egy lapáttal rátettek az olyan korszerű megoldások, mint a fulfillment vagy a dropshipping.

Mivel az e-kereskedelembe hihetetlenül alacsony a belépési küszöb, ezért elkerülhetetlenné vált, hogy a piacok elkezdjenek megtelni, így az egész online kereskedelem az offline boltok felé indult el – előnyt jelentett, ha egy webáruház fizikai üzlettel is rendelkezik.

Majd beköszöntött 2020 és vele együtt a világjárvány, ami csupán néhány nap alatt állította teljesen a feje tetejére nem csak az online kereskedelmet, de minden más iparágat is.

Emiatt rengeteg ember veszítette el a munkahelyét, de voltak olyan szegmensek is, ahol remek eredményeket és hatalmas fejlődést hozott a koronavírus. 

A pandémia talán legnagyobb nyertese az e-kereskedelem lett.

Az e-kereskedelem változásai 2020-ban 

A koronavírus rekordbővülést hozott az online kereskedelemben – gyakorlatilag több évnyi fejlődést könyvelhetett el a szektor egyetlen szűk év leforgása alatt.

Ennek egyik fő oka természetesen az volt, hogy olyan vásárlói réteg kezdett el megismerkedni a webshopok kínálatával, akik korábban ezt sosem tették: az idősek.

Emellett az irodai dolgozók nagy része is hazaköltöztette a munkát, és otthonról, home officeban végezték el a teendőiket. Emiatt jóval kevesebbet mozogtak a városokban a boltok és üzletek között, aminek az lett a következménye, hogy drasztikusan lecsökkent a személyes vásárlás. 

A lakások eközben egyfajta otthon-iroda hibriddé váltak, ami miatt megugrott a lakberendezési termékek, a kerti eszközök és az irodai kellékek iránti online kereslet, hiszen a nappali többé már nem a pihenés, hanem a SWOT-elemzés vagy a Gantt-diagram otthonává vált, tele ergonomikus irodai eszközökkel.

Ezek a termékek azonban csak a járvány későbbi szakaszában váltak népszerűvé, mikor az emberek elkezdtek besokallni a természet hiányától vagy az otthoni munka kényelmetlenségeitől.

A koronavírus járvány és a #maradjotthon kampány első fázisában inkább a pánik vásárlás volt a jellemző, illetve a hatalmas készletfelhalmozás konzervekből és tisztálkodási szerekből. Ekkor az élelmiszer webshopokban akkora volt a kereslet, hogy hetekre előre be voltak táblázva a kiszállítási időpontjaik.

Éppen ezért a pánik elmúlásakor a lakberendezési termékek népszerűségét csak egyetlen kategória tudta felülmúlni az e-kereskedelemben: az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek). 

Ide tartozik szinte minden élelmiszer, ami nem tartós: a pékáruktól kezdve a gyümölcsökön és zöldségeken át egészen az irodai dolgozók kedvenc italáig, a kávéig.

Ezenkívül – a ruházati iparág hatalmas zuhanásával szemben – a sportruházat is nagyot ment, hiszen az embereknek rengeteg ideje szabadult fel az ingázás kiesése miatt, amit sokan sporttal töltöttek ki, míg mások passzív pihenéssel, például film- és sorozatnézéssel. Nem csoda, hogy a streamingszolgáltatók, a Netflixtől az HBO-ig óriási növekedésről számoltak be.

A streaming viszont már nem tartozik az e-kereskedelem kategóriájába, így érdemes megvizsgálni azt is, hogy melyek azok az egyéb iparágak, amik a leginkább megsínylették, vagy legnagyobbat nyerték a koronavírus járvánnyal.

Mi történt az online kereskedelmen kívül?

Sok olyan iparág létezik, ami nagyon megszenvedte a bezárásokat, a kormányrendeleteket vagy a hirtelen földbe álló keresletet.

Ha ki kellene emelnünk egyet, az kétségtelenül a turizmus lenne, és azok az iparágak, amik valamilyen módon a turizmushoz köthetőek, például:

• Éttermek
• Szálláshelyek
• Taxisok
• Légitársaságok
• Sétahajók

Emellett természetesen azok az iparágak is megsínylették az utóbbi évet, amik a nagyobb embertömegek kiszolgálására szakosodtak – így például a mozik, a fesztiválok vagy a sport.

Az egészséggel foglalkozó cégeknél nagy eltérések figyelhetőek meg, ugyanis míg a koronavírushoz köthető termékek iránt hatalmasat nőtt a kereslet a járvány alatt (pl.: vitaminok), addig a koronavírushoz közvetlenül nem köthető egészségápolásban sokat csökkent a kereslet – főleg a vírustól való félelem miatt (pl.: fogorvosok).

A Google keresések megugrása a “vitamin” kifejezésre a tavaszi lezárások alatt. 

A Google keresések beszakadása a “fogorvos” kifejezésre a tavaszi lezárások alatt. 

Ugyanakkor nem minden iparágra tűnt el teljesen a kereslet, sok esetben csak a digitalizáció felgyorsulásáról van szó.

Ilyen például az edzőtermek esete is, hiszen bár a termeknek zárva kellett tartaniuk, de az emberek a bezártság miatt még jobban igényelték a testmozgást, ezért az online edző appok iránt rendkívüli módon megugrott a kereslet.

Hasonló a helyzet az oktatással is, hiszen az idősebb gyerekeknek, illetve a felnőtteknek nem engedélyezték a fizikai jelenlétet, ezért az internetes oktatás hatalmasat tudott növekedni. 

Konklúzió

A pandémia hatalmas változásokat okozott nagyon rövid idő alatt.

Van, aki közvetlenül is találkozott a vírus emberi életre gyakorolt hatásaival, de a legtöbbünk csak közvetve érzékelte – legtöbbször mentálisan.

A szokásos gazdasági válságokkal szemben ez azonban abban más, hogy nem minden iparág esett áldozatául, hiszen az online streaming, az e-kereskedelem vagy az online oktatás óriási ütemben tudott bővülni a lezárások alatt.

Azt még senki sem látja előre, hogy mi lesz ezeknek a gyors átalakulásoknak a végeredménye, de egy már biztos: az élet már sosem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Ez azonban nem feltétlenül jelent rosszat.

Szerző: Molnár Dávid